Pengő Portál - A Pengő 1926-tól a Forintig!
Pengő Portál - A Pengő 1926-tól a Forintig!
Mennyit ér egy régi pénz?
A vatera.hu által eladott darabok listáját mutatja meg, így lehet a legjobban következtetni egy darab valós értékére!

FRISS FACEBOOK BEJEGYZÉS

Na ez a kis pakk érdekes lesz!!! Van itt minden ami a rolni gyűjtőket izgalomba hozza!!! https://www.vatera.hu/8-db-forint-es-filler-mnb-rolni-3091382579.html?bannersource=lit&bs1=fb

Közzétette: Forint Portál Numizmatika – 2021. október 6., szerda

5 PENGŐ PRÓBAVERET? TÉVEDÉS!

E cikk megírását egy több mint 15 évvel ezelőtti árverés és egy hozzá kapcsolódó félreértés inspirálta. 1995 szeptemberében került megrendezésre egy numizmatikai aukció, amelyen szép számmal szerepeltek különleges próbaveretek, többek között a korona, pengő és forint pénzrendszerből.

A pengő pénzrendszer próbaveretei között a 384., 385., 386. tételek okoznak némi félreértést a mai napig a gyűjtők nagy részénél. E tervezetek Berán Lajos éremművész munkái, azonban a három említett veretből csupán kettő pénztervezet, a harmadik valami egészen más. A 384-es tételnél.

 




az árverési katalógus Huszár 2274-es számú darabjára hivatkozik.





A 386-os árverési tétel Huszár 2274-es darabjának változata, az apró különbségek a betűk méretében és a rajzolatban mutatkoznak.






A 385-ös (addig publikálatlan) tételnél



nem találunk Huszár hivatkozási számot, a leírás szerint sem a Magyar Nemzeti Múzeum, sem a Magyar Nemzeti Bank gyűjteménye nem rendelkezett ilyen példánnyal. Ennek pedig egyszerű oka volt, mégpedig az, hogy ez nem pénztervezet, ebből kifolyólag nem is próbaveret.


Berán Lajos 1929-es 5 pengős tervezetei végül nem valósultak meg, azonban az előlap és a hátlap is külön-külön felhasználásra került. Az előlap azonos a Huszár 2272-es (d) példánnyal,




amely az 1960-as években készült ARTEX utánveretek egyik közkedvelt típusa.
Mivel 100 pengős, valamint csegely az 1929-es tervekben nem szerepelt, Huszár 2304 és 2307-es számok alatt hozza mint fiktív vereteket.


 







A hátlapi lovas motívum eredetileg Szárnovszky Ferenc éremművész munkája.
"Az Iparművészeti Társulat pályázatot hirdetett 1892-ben Szent László királyunk érmére, amolyan magyar Szent György-tallérra, ami művészi legyen s azonfölül bizonyos gyakorlati céloknak is megfeleljen: fityegőnek, melltűnek, amulettnek alkalmas legyen. Ezen a pályázaton bukkant fel Szárnovszky Ferenc, [...] aki a pályázatot megnyerte." (Művészet, VII. évf. 1908, III. szám)


Szárnovszky éremábrázolásának alapja a Szent László-legenda: Az 1892-es érem hátlapján a lovas László herceg épp lesújtani készül a legyőzött kun harcosra. 1063-ban apjuk, Béla király dömösi halála után László, testvérei Géza és Lambert társaságában IV. Henrik és Salamon támadása elől ismét Lengyelországba menekült. 1064 elején újból II. Boleszló seregével jöttek vissza, s ennek eredményeként Géza és Salamon megosztoztak az országon, s Géza, László és Lambert a dukátust (hercegséget) kapták. A testvérek kezdetben jó viszonyban voltak Salamonnal. Ezt bizonyítja, hogy 1068-ban közös erővel győzték le az erdélyi Doboka megyében levő Kerlés hegyénél a moldvai részek felől támadó úzokat. A csatában a magyar sereg mindhárom vezére kitűnt személyes bátorságával. Ehhez az ütközethez fűződik László párviadala a pogány "kun" vitézzel.





A csatát a Képes krónika írja le részletesen. Ennek eseménysora a következő:


-Szent László herceg észrevesz egy pogány vitézt, aki egy szép magyar lányt visz lova hátán.
-Szent László herceg üldözni kezdi Szög nevű lován.
-Amikor már eléri és lándzsájával ledöfné nem tudja az utolsó métereken közelebb vinni lovát a vitézhez.
-Ezért így kiált Szent László herceg a lányhoz: "Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!"
-A leány ezt megteszi. A két küzdő fél birkózni kezd.
-Szent László nem bírja legyőzni a kun vitézt. A leány segít és a kun vitéz inát elvágja.
-Szent László a leány segítségével nyaksebet ejt a kun vitézen.
-Az utolsó jelenetben Szent László a leány ölébe hajtva fejét pihen.





Vert ezüst érem, átmérő: 18,5 mm (HP 5058, de ott az átmérő 25,2 mm)



Vert bronz érem, átmérő: 42 mm (HP 5057)



Berán Lajos ezt felhasználva készítette el saját pénztervét 1929-ben. Mivel pénzként nem valósult meg, ellenben igen jól sikerült és közkedvelt motívum, szellemiségéhez - küzdelem, harc, győzelem - illő módon az 1930-as években sportérem készítéséhez használták fel újra.

 


vert bronz érem, átmérő: 40 mm



Vert bronz érem, átmérő: 40 mm

 


Vert bronz érem, LOT!

 

Ez a magyarázata a hátlapi győzelmi jelképnek, a babérkoszorúnak, valamint a középső véshető üres mezőnek.


Adamovszky István 2010-es érmekatalógusában is szerepel ez a próbaveret-tervezet, azonban felismerve a hibát és hogy hű maradjon a felhívásához, amely szerint "szerkesszük együtt, hogy naprakész legyen a kiadvány" ez a verzió a 2012-es kiadványban már - helyesen - nem szerepel.


Kádi Balázs: 2012.07.26.