
az árverési katalógus Huszár 2274-es számú darabjára hivatkozik.

A 386-os árverési tétel Huszár 2274-es darabjának változata, az
apró különbségek a betűk méretében és a rajzolatban mutatkoznak.

A 385-ös (addig publikálatlan) tételnél

nem találunk Huszár hivatkozási számot, a leírás szerint sem a
Magyar Nemzeti Múzeum, sem a Magyar Nemzeti Bank gyűjteménye nem
rendelkezett ilyen példánnyal. Ennek pedig egyszerű oka volt,
mégpedig az, hogy ez nem pénztervezet, ebből kifolyólag nem is
próbaveret.
Berán Lajos 1929-es 5 pengős tervezetei végül nem valósultak meg,
azonban az előlap és a hátlap is külön-külön felhasználásra került.
Az előlap azonos a Huszár 2272-es (d) példánnyal,

amely az 1960-as években készült ARTEX utánveretek egyik közkedvelt
típusa.
Mivel 100 pengős, valamint csegely az 1929-es tervekben nem szerepelt,
Huszár 2304 és 2307-es számok alatt hozza mint fiktív vereteket.



A hátlapi lovas motívum eredetileg Szárnovszky Ferenc éremművész
munkája.
"Az Iparművészeti Társulat pályázatot hirdetett 1892-ben
Szent László királyunk érmére, amolyan magyar Szent György-tallérra,
ami művészi legyen s azonfölül bizonyos gyakorlati céloknak is
megfeleljen: fityegőnek, melltűnek, amulettnek alkalmas legyen.
Ezen a pályázaton bukkant fel Szárnovszky Ferenc, [...] aki a
pályázatot megnyerte." (Művészet, VII. évf. 1908, III. szám)
Szárnovszky éremábrázolásának alapja a Szent László-legenda: Az
1892-es érem hátlapján a lovas László herceg épp lesújtani készül
a legyőzött kun harcosra. 1063-ban apjuk, Béla király dömösi halála
után László, testvérei Géza és Lambert társaságában IV. Henrik
és Salamon támadása elől ismét Lengyelországba menekült. 1064
elején újból II. Boleszló seregével jöttek vissza, s ennek eredményeként
Géza és Salamon megosztoztak az országon, s Géza, László és Lambert
a dukátust (hercegséget) kapták. A testvérek kezdetben jó viszonyban
voltak Salamonnal. Ezt bizonyítja, hogy 1068-ban közös erővel
győzték le az erdélyi Doboka megyében levő Kerlés hegyénél a moldvai
részek felől támadó úzokat. A csatában a magyar sereg mindhárom
vezére kitűnt személyes bátorságával. Ehhez az ütközethez fűződik
László párviadala a pogány "kun" vitézzel.

A csatát a Képes krónika írja le részletesen. Ennek eseménysora
a következő:
-Szent László herceg észrevesz egy pogány vitézt, aki egy szép
magyar lányt visz lova hátán.
-Szent László herceg üldözni kezdi Szög nevű lován.
-Amikor már eléri és lándzsájával ledöfné nem tudja az utolsó
métereken közelebb vinni lovát a vitézhez.
-Ezért így kiált Szent László herceg a lányhoz: "Szép húgom, ragadd
meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!"
-A leány ezt megteszi. A két küzdő fél birkózni kezd.
-Szent László nem bírja legyőzni a kun vitézt. A leány segít és
a kun vitéz inát elvágja.
-Szent László a leány segítségével nyaksebet ejt a kun vitézen.
-Az utolsó jelenetben Szent László a leány ölébe hajtva fejét
pihen.

Vert ezüst érem, átmérő: 18,5 mm (HP 5058, de ott az átmérő 25,2
mm)
Vert bronz érem, átmérő: 42 mm (HP 5057)
Berán Lajos ezt felhasználva készítette el saját pénztervét 1929-ben.
Mivel pénzként nem valósult meg, ellenben igen jól sikerült és
közkedvelt motívum, szellemiségéhez - küzdelem, harc, győzelem
- illő módon az 1930-as években sportérem készítéséhez használták
fel újra.
vert bronz érem, átmérő: 40 mm
Vert bronz érem, átmérő: 40 mm
Vert bronz érem, LOT!
Ez a magyarázata a hátlapi győzelmi jelképnek, a babérkoszorúnak,
valamint a középső véshető üres mezőnek.
Adamovszky István 2010-es érmekatalógusában is szerepel ez a próbaveret-tervezet,
azonban felismerve a hibát és hogy hű maradjon a felhívásához,
amely szerint "szerkesszük együtt, hogy naprakész legyen a kiadvány"
ez a verzió a 2012-es kiadványban már - helyesen - nem szerepel.
Kádi Balázs: 2012.07.26.
|